Within Sicily

Randazzo

on
29 April 2020

(for English scroll down)

Randazzo (szicíliai dialektusban: Rannazzu) az Etna hegy északi lábánál fekszik a tengerszint feletti 754 méteres magasságban, kb. 70 kilométerre Catania városától. Az Etna csúcsához egyik legközelebb lévő város, és az egyik pont, ahonnan meg lehet mászni a hegyet.

Teljes létrejötte a középkorra tehető, ám olyan a területen fekszik, ahol a legkülönfélébb civilizációk találkoztak: a görögök, a rómaiak, a bizánciak, a zsidók, arabok, a normannok és az aragóniaiak, magas művészi- és dokumentumértékű nyomokat hagyva maguk után a városban. Bizonyítható, hogy Kr. e. 6. századtól kezdve, már a görög gyarmatosítás előtt is lakták, amint azt az S. Anastasia és Mischi körzetéből származó, erre az időre nyúló számos régészeti lelet tanúsítja. A városban még mindig megtalálható régi falak és fürdőszoba-maradványok a római korból maradtak fenn. További ásatási tevékenységek későbbi korokból származó leleteket is feltártak (egészen a sziget arab uralmának idejéig). Úgy tűnik, jelentős stratégiai szerepe volt Randazzonak akkoriban, melyet továbbra is fenntartott a későbbi idők során, a fegyveres helyőrség épülete és a városfalak a normann időszakból származik.
És éppen az útvonal különleges stratégiai helyzetének köszönhetően, ami a sziget belsejéből vitt, Palermoból Nicosiába, aztán, hogy elágazzon két irányba azaz Catania vagy Messina felé illetve Randazzo felé kellett, hogy városi megjelenése miatt, ami regionális állami tulajdonban volt kikerüljön a feudális tulajdonból.
Valójában Randazzo a Vallo di Demone állami tulajdonú városává válik és a Plaena elnevezéssel illeti II. Frigyes a messinai parlamentben 1233-ban, valamint megkapja a Maria SS. Assunta-t védőszentként. De a mai város bizánci eredetű és valójában Randazzo-tól pár km-re meg lehet látogatni ókori bizánci templomok romjait, amiket Cube-nak hívnak (a Castiglione di Sicilia-t bemutató blogbejegyzésemben volt szó róla).

A 13. században a városnak saját hadserege volt, amely a király javára harcolt a lázadók ellen. 1210-ben, hogy elkerülje a palermói forrongásokat ,II. Frigyes Randazzóba menekült feleségével, aki nem volt más, mint Aragóniai Konstancia. Milyen kicsi a világ: az asszony még 1198-ban a magyar Imre királlyal kötött házasságot Esztergomban. 1204-ben, Imre halála után VI. Lipót osztrák herceghez szökött Ausztriába fiával, az akkor csupán ötéves III. Lászlóval az új uralkodó, II. András és annak felesége, Gertrúd elől. Az ezt követő évben gyermekének bekövetkezett halála után már nem maradt reménye Magyarországra visszatérni. Az özvegy királyné 1209. augusztusában Messinában a 14 esztendős II. Frigyes német-római császárhoz ment feleségül, mely házasságból egy fiú, Henrik született. Az 1222-ben elhunyt császárnét Palermóban temették el.

Randazzo Palermo és Messina után a sziget egyik legsűrűbben lakott városává vált. A XVI. századig a várost három különféle etnikai csoport egyesítése alkotta, így három nyelvet beszéltek: görögül a San Nicola körzetben, latinul a Santa Maria kerületben és lombard nyelvet a San Martino körzetben (a lombardok által normann királyok erődítményévé vált az arabok ellen). Randazzo szinte teljes egészében megőrizte középkori aspektusát, mivel a vulkán mindig megkímélte azt annak ellenére, hogy Etna központi kráterétől kb. 15 kilométernyire van.

A második világháború alatt 1943-ban, Szicília szövetségesek általi inváziójának során, a Husky-művelet későbbi fázisaiban, Randazzo fontos tevékenységek helyszíne volt.
A szigetről a brit és az amerikai csapatok, illetve a brit parancsnokság alatt harcoló kanadai alakulatok együttes erõvelűzték ki a náci erőket. Visszavonulásuk során a nácik megkísérelték megtartani Szicília északkeleti sarkát abban a reményben, hogy végül képesek lesznek az egész szigetet visszafoglalni. Ezt a tervet fel kellett adniuk, amikor a brit 30. hadtest behatolt Adrano-ba, miközben a brit 13. testület a közeli Randazzo városában harcolt a nácikkal. Miután mindkét település elesett a britekkel szemben, a nácik úgy döntöttek, hogy nincs más választásuk, mint hogy Messinába vonuljanak és erõik fennmaradó részét Szicíliából evakuálják.
A Husky-hadművelet teremtette meg a lehetőséget az olaszországi hadjárathoz, illetve afféle főpróbája lett a normandiai partraszállásnak, mivel a háborúnak az addigi legnagyobb kombinált, vízi és szárazföldi erők koordinációját igénylő hadművelete volt, így az itt szerzett tapasztalatokat felhasználva dolgozták ki a stratégiát.

Randazzo fő látnivalói között található a Santa Maria templom. Teljesen fekete lávakőből épített homlokzata van, valamint három sokszögű toronnyal és 15. századi katalán-gót stílusú oldalsó bejárattal rendelkezik. A hatalmas belső teret három hajóra osztják fekete monolit oszlopok, megőrizve a Gagini-iskola szobrait és Giuseppe Velasquez (1750–1827) hat festményét.
A San Martino-templom, melynek 14. századi harangtornyát egyesek Olaszország legszebbjének tartanak.
A város legnagyobbja San Nicola temploma, amelyet eredetileg a 14. században hoztak létre, de újjáépítettek 1585-ben. Antonello és Giacomo Gagini munkáinak ad otthont, illetve a jobb hajóban pedig a messinai festők szárnyas oltárképe található.
Castello Svevo (“Hohenstaufen kastély”), a nyolc középkori torony közül az egyetlen, amely fennmaradt, magas lávasziklán, már II. Frederick idejében is létezett. Egy ideig a Giustiziere del Valdemone (egyfajta középkori bíró és kormányzó) székhelye és börtön volt, majd a Romeo e Vagliasindi családok kastélya lett, későbbi évszázadokban ismét börtönné válva: baljós épület, apró cellákkal, egy kínzókamrával. A nemrégiben elvégzett helyreállítás után a kastélyt ma kiállítási központként használják, és a “Szicíliai Bábuk” (Pupi Siciliani) gyűjteményének, valamint a Paolo Vagliasindi régészeti múzeumnak ad otthont.

Ami még érdekes lehet:
Aragóniai kapu
A 14. századból származó Palazzo Lanza melynek stílusa ábrázolja a középkori toronyház és a reneszánsz palota közötti átmenetet.
Palazzo Scala, egykori királyi rezidencia a 12. századból
Palazzo Finocchiaro, a 16. század elegáns arisztokrata rezidenciája, késő katalán gótikus stílusban, reneszánsz hatásokkal

Hogy ne csak a szemünket kényeztessük, nagyon szívesen ajánlom a következő helyeket:
Az első a Trattoria & Enoteca Agora’ (Via S.T.Francesco, Via Fcesco Fisauli, 6), egy jellegzetes és gondosan rendben tartott étterem, ahol tipikus ételeket fogyaszthatunk kiváló borok társaságában, csendes és romantikus környezetben.
A Santa Maria templommal szemben,el sem lehet téveszteni, Pasticceria Musumeci – (Piazza Santa Maria, 5,), ez a cukrászda híres az itt készült fagylaltjáról és a granitáról, a cukrászsütemények sem megvetendők, illetve az arancino-val sem lőhetünk mellé, ha inkább sós ízekre vágyunk
Végül, de nem utolsósorban, Il Vicolo Di Vino Enoteca Wine Bar (Via Dei Maio), egy szűk kis utcában, egy pici kis borbár, mely igen népszerű a helyiek közt, ahol Ettore nagy lelkesedéssel kínálja főként környékbeli borászok jobbnál-jobb borait, mellé pár falat sonkát, szalámit vagy sajtot kínálva, esetleg bruschettát, és eléri már a legelső alkalommal, hogy teljesen otthon érezze magát az ember. Néha kínál valamiféle főtt ételt is (nincs étlap, meg kell kérdezni), illetve alkalmanként kisebb egyszálgitáros előadásoknak is otthont ad.

(galéria az angol rész alatt)

 

IN ENGLISH

Randazzo (in Sicilian dialect: Rannazzu) lies at the northern foot of Mount Etna at an altitude of 754 meters above sea level, approx. 70 kilometers from Catania. It is one of the closest towns to the top of the Etna, it is one of the points from where you can climb the mountain.

Its complete foundation can be traced back to the Middle Ages,but it lies on a territory where the most disparate civilizations have met: Greeks, Romans, Byzantines, Jews, Arabs, Normans, and Aragonians, leaving traces of high aristic and documentary and value in the town. It can be proved that they lived there from the 6th century BC onwards, even before the Greek colonization, as evidenced by the numerous archaeological finds dating back to this time from the area of S. Anastasia and Mischi. The ancient walls and bathroom that still remain in the town are from the Roman times. Results of further excavations would attest to the persistence of agglomerations inhabited in the following periods up to the time of the Arab domination of the island, during which Randazzo seems to have assumed a significant strategic role, which it continued to maintain in later times as well, the building of the armed garrison and the city walls dates from the Norman period.
And it was precisely to its particular strategic position in the itinerary that, from the interior of the island, led from Palermo to Nicosia and then branched off in the two directions of Catania or Messina that Randazzo owed its configuration as a city possession of the royal state and stolen, for this reason, to feuds.
In fact Randazzo becomes a state city of the Vallo di Demone and is given the nickname “Plaena” by Federick II in the Messina Parliament of the year 1233, and the patron saint of the city is Maria SS. Assunta. But the current city is of Byzantine origin, in fact a few kilometers from Randazzo you can visit the ruins of ancient Byzantine churches called Cube (It was mentioned in my blog post about Castiglione di Sicilia).

In the 13th century, the town had its own army which fought against the rebels in favor of the king. In 1210, to escape the turmoil in Palermo, II. Frederick fled to Randazzo with his wife, who was none other than the Constantine of Aragon. How small the world is: the woman married the Hungarian king Imre in Esztergom in 1198. In 1204, after Imre’s death, she fled with his son, the only five years old László III to Austria to Leopold VI, from the new ruler, Andrew II. and his wife, Gertrude. In the following year, after the death of her child the, she had no hope for returning to Hungary. The widow queen married the 14-year-old German-Roman emperor Frederick II in Messina in August 1209, from whom a son, Henry, was born. The Empress, who died in 1222, was buried in Palermo.

Randazzo became one of the most densely populated towns in the island, after Palermo and Messina. Until the 16th century, the town was formed by the union of three different ethnic groups, so three languages were spoken there: Greek in the San Nicola district, Latin in the Santa Maria district, and Lombard in the San Martino district (by the Lombards it became a stronghold of Norman kings against the Arabs). Randazzo has almost completely preserved its medieval aspect, as the volcano has always spared it, despite the fact that it is approx. 15 kilometers away from the central crater of Mount Etna.

During World War II in 1943, Randazzo was the scene of important activities during the Allied invasion of Sicily, i.e. in the later phases of Operation Husky.
British and American troops, as well as Canadian formations fighting under British command, drove Nazi forces out of the island. During their retreat, the Nazis attempted to keep the northeast corner of Sicily in the hope that they would eventually be able to recapture the entire island. They had to give up this plan, when the British 30th Corps invaded Adrano while the British 13th Corps fought the Nazis in the nearby town of Randazzo. After both settlements fell against the British, the Nazis decided they had no choice but to march to Messina and evacuate the rest of their forces from Sicily.
The Husky-operation provided an opportunity for the Italian campaign and became a major test of the Normandy landings, as this was the largest combined operation of the war, which required the coordination of water and land forces, so the strategy of the D-Day was developed using the experience gained here.

Randazzo’s main attractions include the Church of Santa Maria. It has a façade completely built of black lava stone, three polygonal apses in the form of towers and 15th-century side portals in the Catalan-Gothic style. The huge interior is divided into three naves by black monolithic columns, and preserves statues by the Gagini school and six paintings by Giuseppe Velasquez (1750–1827).
The Church of San Martino has a 14th-century bell tower, by some acclaimed as the most beautiful in Italy.
The largest church in the city is San Nicola, originally established in the 14th century but rebuilt in 1585. It is home to the works of Antonello and Giacomo Gagini, and the right ship features a triptych of the Messinese painters.
Castello Svevo (“Hohenstaufen Castle”), the only one of the eight medieval towers that remained on a high lava rock, already existed at the time of Frederick II.For a time it was the seat of the Giustiziere del Valdemone (a kind of medieval judge and governor) and a prison, then became the castle of the Romeo e Vagliasindi families, again becoming a prison in later centuries: an ominous building with tiny cells, a torture chamber. Following a recent restoration, the castle is used now as an exhibition center and is home to the collection of “Sicilian Puppets” (Pupi Siciliani) and the Paolo Vagliasindi Archaeological Museum.

What else might be interesting:
Aragonese Gate
Palazzo Lanza from the 14th century, its style represents the transition between the medieval tower house and the Renaissance palace.
Palazzo Scala, a former Royal residence from the 12th century
Palazzo Finocchiaro, an elegant aristocratic residence of the 16th century, in late Catalan Gothic style, with Renaissance influences

Not just to pamper our eyes, I can highly recommend the following places:
The first is Trattoria & Enoteca Agora ‘(Via S.T.Francesco, Via Fcesco Fisauli, 6), a typical and well-kept restaurant where you can enjoy typical dishes accompanied by excellent wines, in a quiet and romantic ambience
You can’t miss it, opposite the church of Santa Maria, is the Pasticceria Musumeci (Piazza Santa Maria, 5,), this patisserie is famous for its ice cream and granite, the pastries cannot be despised either, nor can we mistake with their arancino if we prefer salty flavors.
Last but not least, Il Vicolo Di Vino Enoteca Wine Bar (Via Dei Maio), in a narrow little street, there is a tiny little wine bar very popular with the locals, where Ettore enthusiastically offers better and better wines from mainly local winemakers. offering a few bites of ham, salami or cheese, possibly a bruschetta, and succeeds to make feel completely at home even for the very first time. Sometimes he also offers some kind of cooked dish (there is no menu so you have to ask about that) and occasionally he also hosts smaller guitarist performances.

 

TAGS
RELATED POSTS
Cefalú

26 June 2020

Fichi d’India

16 June 2020

Testa di Moro

12 June 2020

LEAVE A COMMENT

Zsimilia
Sicilia

Zsimi vagyok, egy francia-magyar, aki végül Szicíliában, avagy Csodaországban kötött ki. Szeretném bemutatni ezt a különleges helyet, kedvcsinálóként egy majdani látogatáshoz - vagy visszatéréshez. *******IN ENGLISH******* About me: my name is Zsimi, I'm a French-Hungarian, who ended up in Wonderland a.k.a. Sicily. I'd like to present you that special place, hoping to bring you in the mood for a future visit - or return.

Facebook page
Instagram
Archive