Within Sicily

Acireale

on
15 April 2020

 

(for English scroll down)

Acireale (szicíliai nyelvjárásban, Jaciriali, a helyi rövidítése Jaci vagy Aci) nevének első része az ősi Acis-folyótól származik. A legenda szerint Galatea könnyei hozták létre a folyót, akinek szerelmét, a pásztor Acist a féltékeny küklopsz, Polyphemus ölt meg egy szikladarabbal.

 A középkorban a város kibővült a kastély körüli résszel (amely jelenleg Aci Castello-hoz tartozik) amelyet Jachium néven ismertek a bizánciak ideje alatt, Al-Yāj-ként az arabok alatt, később pedig Aquilia-ként. 1169-ben egy hatalmas földrengés szétszórta a szárazföld lakosságát. Egy újabb Aquília-t alapítottak a 14. század végén északra, létrehozvaezzel a modern város magját. A középkori Aquilia Nova (“Új Aquilia”) egyetlen maradványa a Szent Antal templom gótikus-lombard stílusú bejárata (olasz nyelven “chiesa di Sant’Antonino di Padova” néven).

 A XVI. Században V. Károly császár megszabadította a várost a feudális kapcsolatoktól, így téve azt koronatelepüléssé. A 16. század végén a városnak hat-hétezer lakosa volt. Az települést említő legrégibb dokumentum 1594-ből származik, a karneválról számol be. A város kereskedelmi központtá bővítette szerepét (megkapta a szabad piac vagy a Fiera Franca birtoklásának jogát), és számos új építményt kapott.

 A települést 1693-ban egy földrengés majdnem teljesen elpusztította, ami miatt érezhetően megállt a gazdasági fejlődés. Az ezrek expedíciójában során, amikor Szicília felszabadult a Nápolyi Királyság alól, Acireale volt az első város, amely fellázad a Bourbonok ellen. 1941-ben a szövetségesek lebombázták a várost, ami számos civil áldozatot követelt.

 A város főbb látnivalói között található a San Biagio templom, a Villa Belvedere és a Parco delle Terme (két nagy közpark) és a “La Timpa”, a Jón-tengerre néző gyönyörű természeti rezervátum. A Piazza Duomo a Szent Péter-bazilikával a város főterén található. A városban számos gyönyörű történelmi barokk épület található, például a 17. századból származó Palazzo Pennisi és a Palazzo Modò, valamint a 18. századból származó Palazzo Musmeci.
(galéria az angol rész alatt)

 

IN ENGLISH

 

Acireale (in sicilian dialect, Jaciriali, the local abbreviation for Jaci or Aci) has the first part of its name coming from the ancient river Acis. Legend has it that the tears of Galatea created the river, whose love, the shepherd Acist, was killed by a jealous cyclops, Polyphemus, with a boulder.

 In the Middle Ages, the town expanded with the part around the castle (now belonging to Aci Castello) known as Jachium during the Byzantine era, as Al-Yāj under the Arabs, and later as Aquilia. In 1169, a massive earthquake scattered the population of the mainland. Another Aquilia was founded in the late 14th century in the north, creating the core of the modern city. The only remainst of the medieval Aquilia Nova (“New Aquilia”) is the Gothic-Lombard-style entrance of St. Anthony’s Church (in Italian as “chiesa di Sant’Antonino di Padova”).

 In the 16th century, Emperor Charles V liberated the city from feudal relations, thus becoming a crown settlement. At the end of the 16th century, the city had a population of six to seven thousand. The oldest document mentioning the settlement dates from 1594, it reports on the carnival. The city expanded its role as a commercial center (given the right to own the free market or Fiera Franca) and received numberous new buildings.

 The town was almost completely destroyed by an earthquake in 1693, which markedly halted economic development. During the Expedition of the Thousands, when Sicily was liberated from the Kingdom of Naples, Acireale was the first city to revolt against the Bourbons. In 1941, the Allies bombed the city, causing numerous civilian casualties.

 Its main attractions include the Church of San Biagio, Villa Belvedere and Parco delle Terme (two large public parks) and “La Timpa”, a beautiful nature reserve overlooking the Ionian Sea. Piazza Duomo is in the city’s main square where is the St. Peter’s Basilica. The city has many beautiful historic Baroque buildings, such as the Palazzo Pennisi and Palazzo Modò from the 17th-century, and the Palazzo Musmeci from the 18th-century.

TAGS
RELATED POSTS
Cefalú

26 June 2020

Fichi d’India

16 June 2020

Testa di Moro

12 June 2020

LEAVE A COMMENT

Zsimilia
Sicilia

Zsimi vagyok, egy francia-magyar, aki végül Szicíliában, avagy Csodaországban kötött ki. Szeretném bemutatni ezt a különleges helyet, kedvcsinálóként egy majdani látogatáshoz - vagy visszatéréshez. *******IN ENGLISH******* About me: my name is Zsimi, I'm a French-Hungarian, who ended up in Wonderland a.k.a. Sicily. I'd like to present you that special place, hoping to bring you in the mood for a future visit - or return.

Facebook page
Instagram
Archive